Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Orient Tésztabár Kőbányán

avagy az identitászavaros pincérlány esete a malacfül salátával

A 90’-es évek korai bevándorlói között szép számmal voltak megtalálhatóak a kínaiak különböző nemzetiségei. Budapesti létezésükről és üzleti tevékenységeik jellegzetességeiről szintén számos legenda született. Sajnálatosan a városi legendákat igazolandóan, országunk új derék kínai vállalkozói üzletileg igazolható módon elborították a városok tereit a méltán hírhedt "kínai büfékkel". Amik annyiban kínaiak, hogy a tulajdonos abból az országból származik. Értelmezhetetlen, hogy hasukat szerető honfitársaink miért látogatják oly lelkesen ezeket a lokációkat, hiszen árban már régóta nem olyan verhetetlenek, ízben viszont ehetetlenek. Holott az autentikus kínai étel nem drága, ellenben ízes, zamatos és közel sem olyan egzotikus, hogy azt a magyar gyomor ne fogadná be. Ennek, az egyelőre csak látens elvárásnak próbál megfelelni, Kőbányán, a budapesti kínai negyed határmezsgyéjén üzemelő Orient tésztabár.

A környéket erőteljes kínai jelenlét jellemzi, hiszen közel van a Monori center, a Józsefvárosi piac, a környéken jellemzően kínai családok élnek. Az étterem maga egy újabb építésű társasház utcafronti üzlethelyiségében kínálja főként tészta alapú ételeit a vendégeknek. Számunkra kedves kínaiasan nem törődöm módon átvéve egy elvetélt étterem nyitási kísérlet maradványait (a hely talán olasz pizzéria lehetett, a másik rémesen prezentált nemzeti konyha Magyarországon), megtelepedtek a Karlovacko napellenzők alatt és pár kötelező kínai dömping gagyi beltéri elemmel feldobva a néhai pizzázó rekvizitumait megnyitották az éttermet. Erre Budapest szerte leghíresebb példa egyébként a volt Nimród vadászétteremben üzemelő Momotaro, szürreális tésztaleves ebédek fogyaszthatóak a valamikori vadásztrófeák alatt.

Az éttermet észak kínai konyha jellemzi, mely főként búzatészta alapú fogásaikban nyilvánul meg. Kellemes változatosságot jelent azoknak, akik a kínai ételeket kizárólag a hús-zöldség-rizs triumvirátussal azonosítják.

Az étteremben kevés asztal, megszokott étel melegen tartó pult (mely szerencsére nem üzemel, az adott pillanatban), üdítős hűtő a vendégtérben, kőborítású pizzázó maradványok és egy pincérlány. Helyet foglalunk és utazásunk a kellemes ízek és meghökkentő felszolgálási technikák világába kezdetét veszi. Felszolgálónk érkezik, étlapot hoz. Kissé hezitálunk a kereskedelmi üdítők kiválasztása felett, mire közli, ha sikerült eldöntenünk nyugodtan vegyük ki a hűtőből, amit szeretnénk. Praktikus, hiszen az ideális hőmérsékletűre hűlt palackot is ki tudjuk így választani. Tesztünkhöz még társakat várunk, így amikor elmagyarázzuk a hölgynek, hogy miért nem kívánunk még rendelni, bólint és az általa asztalunkra helyezett négy étlapból kettőt elvisz. Az étteremben ekkor még egy asztal foglalt, bennfentes kínai vendégekkel, akik többnyire fejből rendelnek, nem pedig a magyar nyelven írt étlapról.

Társaink megérkeznek, ezt nyugtázva a termecske másik végéből fennhangon megkérdezi pincérünk, hogy sikerült-e már választanunk. Sikerült, így rendelésünk felvételre kerül. Itt megjegyzendő, még mielőtt messzire kerülnénk ezt a kínai alapítású étkezdét, a pincérhölgy kedves és lelkes. Legfeljebb ha végére ért vendéglátóipari fejlődési potenciáljának és a tőle elvárható maximumot nyújtja, akkor kedves színfoltja lesz a vállalkozásnak, de semmi esetre sem túlontúl zavaró. Pláne mivel az ételek jók és ár/érték arányuk is kiemeli az Orientet az átlagos semmitmondó „kínai kajáldák” mezőnyéből.

Az ételek a rendelést követően kínaiasan elkészülésük sorrendjében érkeznek. Először a ház ajándékaként hideg vegyes ízelítőt kapunk melyben kellemes kínai káposztasaláta, hideg pácolt tofu és ress savanykás burgonyasaláta található. Tetszetős, hogy a burgonyát másképpen értelmezik nem az alap szénhidrátforrásként, hanem sokkal inkább zöldségként.

Hideg chilis csirke, szezámolajos algasaláta és a címben megénekelt malacfül saláta következik. Mindegyik friss és finom, nem olyan erőteljes átütő ízesítéssel, mint a szecsuáni konyhát vivő Wang mester éttermében, hanem egy sokak számára könnyebben befogadható irányt képviselve. A tészta alapú levesek mind forróak és dús ízűek. Nagyon jó benne a házi készítésű ruganyos friss búzatészta. Nagy tál levesek, sok tésztával, friss kínai zöldekkel és a névadó hússal és alaplével elkészítve. A birkahúsos levesben csontos birkadarabok, melyeknek leszopogatása a kínai fülnek kedves szörcsögéssel jár.

A többi leves is korrekt, de megjegyzendő, hogy érdemesebb a császárhúsos, birkás vonalat erőltetni, abban erősebb a konyha is. Többek között kóstolunk még kínai húsos táskát, melyből van pirított és főtt verzió is, egy adagban 25 darabbal. Kiadós, szaftos töltelékű fogás, melyhez kis tálkában fekete ecetes mártogatós jár. Ha már pizzázó romjaira épült a hely, így kapható lakonikusan kínai pizza névre keresztelt étel is. Ez egyfajta észak Kínában elterjedt lepény, melyet vaslapon pirítanak meg és erőteljesen olajos zsíros hatású. Ellenben nagyon finom, érthető, hogy a hidegebb éghajlatú vidékeken miért is rajonganak érte az ott élők egy kancsó forró teával kísérve.

Az ételek folyamatosan érkeznek, az egy-egy pizza tányérra méretezett asztal egyre kevésbé tudja betölteni tisztségét. Pincérleányunk hajmeresztő akrobatikával az asztalnál rendezi át a fogásokat, a malacfül saláta tányéron maradt öntetét egyikünk felé megbillentve loccsantja át egy másik tányérba, így elrendezendő a kialakult káoszt és kurtítva az asztalunkon tornyosuló tálalóeszközök számát.

Végezvén az ételekkel számlát kérünk, mely várakozásunkkal ellentétben nem a terem sarkából a pénztárgép mellől bekiáltással érkezik, hanem korrekt módon kis tartóban az asztalunkra kerül. A számla az elfogyasztott ételeket és minőséget figyelembe véve nagyon korrekt, talán ha eléri a fejenkénti 4000 forintot, előétellel, levessel, főétellel és itallal együtt. Tehát, aki igazi kínai ételeket szeretne kóstolni, ráadásul a tésztákat szereti (melyik magyar nem?) és mindezt egy szerethetően bohókás felszolgálóleány jelenlétében kívánja megtenni, annak az első útja Budapesten a Kőbányai út 43. alatt található Orient étterembe vezessen.

A teszt időpontja: 2014.május 04. A teszt az adott időpontban tapasztaltak leírását tartalmazza, a teljesítmény a tesztet követően változhat. A tesztben leírtak szubjektív véleményt tartalmaznak, hiszen minden ember ízlése más és más. Amennyiben véleménye, hozzászólása lenne, kérjük tegye meg.

0 Tovább

Mediterrán paradicsom - paprikaágyon tálalva

Kényelmes kis világunkban már hozzászokhattunk ahhoz, hogy ha megéhezünk, nem a kopott szakácskönyvet kapjuk le a polcról és kotyvasztunk valamit, hanem elmegyünk valahova, rendelünk valamit vagy éppen leugrunk a sarki kínai gyorsbüfébe. Megtehetünk bármit, hiszen csak azt kell eldönteni, mit ennénk: olasz, magyar, japán, görög, kínai, mexikói vagy török, gyakorlatilag bármi karnyújtásnyira fellelhető. Nem is annyira régen ez nem volt jellemző.
Érdekes körbenézni, hogy kis városunkban melyek voltak az első helyek, amik különböző nemzetek ételeit kínálták. Manapság már tényleg mindennel és mindenkivel találkozunk, többek közt az olasz gasztronómiával is, ami máig - már Mátyás kora óta - folyamatosan terjed. Talán ez a fajta íz világ az, ami leginkább hasonlít hazánk konyhájára, ezért nem is volt nehéz az embereket becsábítani egy paradicsomszószos, illatozó sültre.
0 Tovább

Az olasz tészta mélylélektana női szemmel

Szilárd meggyőződésem, hogy előző életemben (már ha volt ilyen) egy olasz tenger partján éltem, egy kétkezi munkás férfi dolgos nejeként. Ezt a messzemenő következtetést abból vontam le, hogy minden körülmények között tudok tésztát, tengeri herkentyűket és paradicsomot enni. Bármilyen elkészítési formában. Főve, sütve, töltve, rakottan, pároltan, hússal, zöldséggel, hallal…
0 Tovább

Lasagne, a büszke olasz utazó

A lasagne a közhiedelem szerint egy könnyű tésztaétel. Számomra is hasonló kategóriába tartozott (köszönhetően gyermekkorom kedvenc képregényhősének, Garfieldnak), egészen addig, amíg egy fejessel bele nem vetettem magam a tésztalapok sűrű ragujába.

0 Tovább

gasztrokommando

blogavatar

Utolsó kommentek