Kedves Olvasók!

Egy kedves barátunk megosztotta velünk egy nem saját, de mindenképpen sajátos készítésű receptjét. Mivel nekünk maximálisan elnyerte a tetszésünket, így vendégként kitesszük a blogra is.

Amennyiben nektek is tetszett, sőt, kedvet éreztek saját recept, vagy saját főző-trükkök megosztására, írjatok ti is, küldjétek el és kitesszük a blogra. Fontos, hogy készítsetek hozzá képeket is.

Íme tehát a spenótos rántott palacsinta, ala Atesz.

A minap készítettem spenóttal töltött rántott palacsintát, egyetértve azzal, hogy a legjobb minden úgy lenne, ha a paradicsomot óvodások termesztenék Bede Márton óvóbá felügyeletével, a csirke Bora-borán nőne fel, egész nap friss rákokat csipegetve, a zúzájában holmi folyami - neaggyisten állóvízi - kavics helyett igazgyöngyök dolgoznának, így azzal hogy az alapanyag nagyon fontos, őszintén tényleg egyetértve, meg kell jegyeznem, hogy az elkészítés módján több múlik. 

Itt ugye tehetnénk egy kis kitérőt a jól működő eszközök irányába, éles kés stb, aminek hiánya szerintem is bosszúságot, ebből kifolyólag az ételkészítéshez való hozzáállást befolyásolja, de erről talán egy másik posztban.
 
Szóval még azt is kiemelném, mielőtt a spenótos palacsinta hozzávalóit felsorolnám, hogy ahogy az építészetben a szimmetria, úgy a főzésben a tejszín és a tárkony a gyengék fegyvere. (Meg kell említeni, hogy ezek a gyengék építettek pesti vigadót, meg parlamentet, de azért alapvetően ma már ciki szimmetriában élni, csak mert a szemünk tükrözve van az orrunkra.)
 
Hadat üzenve a tárkonynak, amire bárki, ismétlem bárki úgy csap le mintha nem lenne minden étteremben a leveseknél közvetlenül a "kisadag húsleves gazdagon" alatt. Éppen ezért szeretnék meghirdetni egy névpályázatot, ahol egy olyan előtag, vagy fűszernevet keresek:
1, ami hasonlóan szépen cseng, mint a becézett mirelitcsirke(jérce), 
2, cba-s 2. legolcsóbb bármilyen lekvár(nagymamáé), 
3, vagy a szutyok hősugárzóval mesterutcán befűtött alumínium bkv jegyárus-konténerben készülő (házi rétes)
vagy bármilyen más kategóriában, amikor megörülünk egy sajton, vagy sörön látható kolostor előtt pózőrködő szerzetesnek, aki ha belegondolunk inkább a sajt és az ital megszámlálhatatlan köznév mivolta miatt tulajdonképpen maga a sajt és a sör ábrázolása.
 
 
Hozzávalók a boldogsághoz:
 
- nincs a főzésre szánt idő lejárta előtt fél órával halaszthatatlan találkozó
- van nagyon faja vágódeszka
- van késélező, amit helyettesíthet egy éles kés is, de egy-egy alkalommal akár egy kanalat is ki lehet élezni, a pár hagymát kibírja
- van villanysütő (megbarátkozva a gondolattal, hogy drágább, mint a gáz - akit ez annyira zavar, hogy ez meglátszódhat az ételen, az ne álljon neki)
- palacsintasütő >=5000 HUF
- nem kell vezetni, edzeni a vacsi után, így főzés mellé egy-két sör
 
Hozzávalók az ételhez:
 
- SPAR mirelit spenót
- előrecsomagolt kockázott baconszalonna, a legolcsóbb
- fokhagyma (na, itt nem tudom, van-e különbség az óvodában és a panelház-babakocsitárolóban termesztett között)
- csírásodó hagyma, amit amúgy is gyorsan el kell használni
- a legolcsóbbnál eggyel sárgább napraforgóolaj
- éjjel-nappalis zsemlemorzsa
- SPAR tojás (32db csirke/légköbméter sűrűségű csirkegyárból, esetleg érlelőhajóról, lényeg, hogy a takarmány árvízben tönkrement kukoricadaránál rosszabb legyen)
- szárított fűszerek
- tartós szeletelt fehérkenyér
- UHT tej
 
És akkor a recept:
 
Kevés olajon egész sok kockázott bacont hevítünk, enged a zsírjából, ekkor hozzáöntjük az apróra vágott hagymát, üvegesre pirítjuk, nagyon enyhén már ekkor sózzuk. Sok hagymával dolgozunk, jó levet ad az ételnek. Hozzáadjuk a felengedett darált spenótot, ez vizet enged, abban pároljuk, kevés adagokban apránként vizet adagolunk, mindig elforraljuk, valamikor félidőben hozzáadunk sok apróra vágott fokhagymát, tovább főzzük, végül egy szelet tejjel átitatott kenyérrel besűrítjük.
Ezalatt liszt tojás bubisvíz olaj szerecsendió só cukor(akkor is kell ha nem édes palit sütünk) tejből csomómentes palacsintatésztát keverünk, palacsintát sütünk.
A palikba egy nagy púpos evőkanál spenótos tölteléket teszünk téglatestre hajtva először lisztbe, majd felvert tojásba, majd prézlibe forgatjuk, 0,5 cm forró olajban mindkét oldalát aranybarnára sütjük, szilviára tesszük, még két nap múlva mikrózva is jóízűen fogyasztjuk.
Az eddigi kedvenc majdnem vega ételem (két, nagyoknak 3 darab már halálos adag)
A jó alapanyag fontos, de nem lesz borús az ég, ha tanya helyett csak spar van, jókedv az viszont kell hozzá.
 
Saját képeim sajnos nincsenek, de innen kölcsönöztem párat (köszi):