Külföld, belföld, hegyvidék, vízpart, párosban, családdal vagy barátokkal; így vagy úgy, de a nyár a nyaralásról szól. A közösségi oldalak lassan megtelnek a „Horvátország 2011”, „Babámmal Korfun” vagy az „Éppen wellnesselünk :)” nevű albumokkal. Mindenki utazik valahová, amitől az az érzésünk támad, hogy csak mi nem tudtuk még kivenni a szabinkat. Ez egyike azoknak a pillanatoknak, amikor gyorsan zsebre kell vágni a tárcát és a telefont, aztán irány a legközelebbi étterem. Ennyi nekünk is jár, ha a szomszéd idén már harmadjára viszi a családot Törökországba.

A most induló sorozatban olyan éttermekbe látogatunk el, ahová a fentihez hasonló hirtelen elindulásból elkövetett megérkezéssel szokás betoppanni. (Galla Miklós büszke lenne rám ezért a mondatért.) Ezek azok a helyi vendéglők, ahol a környék összes lakója megfordult már legalább egyszer, és esküszik rá, hogy ilyen jó csülkös bablevest, marhapörköltet, tojásos nokedlit vagy májgombóclevest sehol máshol nem főznek. És tényleg nem. Legalábbis másfél kilométeres körzetben. De nem is feltétlenül ezért járunk ide.

A helyi vendéglők legnagyobb előnye, hogy közel vannak. Bármikor le lehet ugrani, ha éppen nincs kedvünk vagy időnk főzni. Persze rendelhetnénk is, de – és itt jön a második legnagyobb előny – a helyi vendéglőben enni gyakran olcsóbb, mint a kiszállított vacsora. Nem szólva arról, hogy kiszolgálnak minket, vagyis teríteni és mosogatni sem kell. Ennek ellenére a családias miliő és az ismerős arcok megteremtik az otthonos hangulatot. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy ilyen jó csülkös bablevest, marhapörköltet, tojásos nokedlit vagy májgombóclevest sehol máshol nem kapni.

A kisvendéglők sajátja, hogy háziasan főznek. Pont úgy, mint a nagymamám, ami azt jelenti, hogy általában másfélszer akkora adagot halmoznak a tányérra, mint amennyit kényelmesen el tud fogyasztani az ember. Ez különösen igaz a ház kétszemélyes bőségtálára, ami kivétel nélkül a vendéglő nevét viseli, és minden esetben legalább négyféle frissensültet és vegyes köretet jelent. Egy ilyen bőségtál tökéletesen megfelel egy kétgyermekes családnak. Bevállalósabb apukák azért még izzadva legyűrnek egy csülkös bablevest, marhapörköltet, tojásos nokedlit vagy májgombóclevest, mert ilyet máshol biztosan nem esznek.

A következő négy hétben megmutatjuk, hogy miért érdemes, vagy éppen miért nem szabad felkeresnünk ezeket a vendéglőket. Sorra vesszük a saját kedvenceinket, de ígérem, hogy a kellő távolságot megtartva közelítünk majd hozzájuk. Ez természetesen nem vonatkozik a világ legjobb csülkös bablevesére, marhapörköltjére, tojásos nokedlijére és májgombóclevesére.

 

A képeket köszönjük:

mindmegette.hu

pszichowellness-konyha.blogspot.com

fakanal.freeblog.hu

izlesszindroma.blogspot.hu