gasztrokommando

Kicsit félve indultam el az első hadműveletemre, hiszen a Gasztrokommandó előző bevetése a Pastramiban vegyes érzelmekkel záródott. Miután felvérteztem magam, nekivágtam, hogy felszakítsam az egészen friss sebeket.

Konyhazárás előtt fél órával érkeztünk meg a már csak néhány vendéget számláló helyre. Bár a gyalogszerrel érkezők számára kicsit talán kintre esik ez a budai épület, a más közlekedési eszközt választóknak tágas parkoló és külső-belső (!) kerékpártárolási lehetőség biztosított.

Miután leültettek a szinte füstmentes dohányzó részen lévő helyünkre, körbenéztem, hova is érkeztem. A koncepció összességében egy hatalmas, nyitott konyha és a modern minimalizmus kellemes találkozása egy üvegkalitkává alakított épületben. A hely zárás előtti hangulatát egy kivetítőről focimeccset néző, lelkes drukkertársaság adta.

Olyan első szerelmes kötődésem van, az a kicsit rózsaszín ködös, kicsit agyatlanul rajongós, lesajnálható rácsodálkozás. Ezért most is addig kavartam, amíg az lett a vége, hogy a karácsonyos témát a Pastramiban teszteltem: halászlé, töltött kápi, miegymás. Ehhez magammal rángattam a pasimat meg három barátnőmet, régi szép idők milánói kiruccanása dreamteam, csak itt most nem volt Lamb koncert.