A fejem zsong, a zene már túl hangos, szomjas már egyáltalán nem vagyok, talán csak a víz esik jól. Ilyenkor a férfi-büszkeség azon eleme, hogy "vizet igyak, mint az állatok?" háttérbe szorul, csöndes szódázás kezdődik, nagyon maximum egy utisör hazafelé. Mindenesetre indulni kell, mert a hangfal előtti ártalmatlan kis szunnyantás miatt már megfájdult a nyakam.
>> a poszt folytatódik