Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Nyárspolgárok előre!

Múlt heti posztomban igyekeztem érzékeltetni, hogy egy pub bizony nem az önmegtartóztatásról, nem a határokról szól. Egy pubban nem kell lemondanod semmiről. De tényleg semmiről. Ennek fényében jól megtömtem a zsebem, összeszedtem két éhes barátnőmet és nekiindultunk egy késő esti, új-lipótvárosi pub mustrának. A kiszemelt pub a Café Mosselen avagy a Belgian Beer Café a Pannónia utcában.
0 Tovább

Mindenkinek jár egy szárny

Egy pub legyen hatalmas, legyen sötét fa burkolata, legyenek meleg fények, legyen hosszú pultja magas bárszékekkel ahol a vendégek elücsöröghetnek egész napokat, estéket, éjszakákat.

0 Tovább

Szervita, Silenus, szevasztok

A Silenus egy sörös hely. Lehetne A sörös hely is, de ahhoz túl sokszor szegte már meg a sörösöknek tett ígéreteit, vagyis hogy különleges sörök egész tárháza, jó hangulatban, mintha pubban lennénk. Kevesebbet kellene markolni, több maradna akkor, mert így szinte mindig, amikor ott vagyunk, hiányzik valami a kínálatból, amit éppen kérnénk, vagy a pincérnek érett meg a pályamódosítás, de a hely hamburgere is okozott már hatalmas csalódást. Mégis sokszor újra bizalmat szavaztunk már nekik, ahogy most is: sok lány kevés fiú együtt a belvárosban, meccset néz és finomságokat remél.

0 Tovább

A pubkultúra popkultúra?

Most jöhetnénk megint azzal, hogy mi a pub definíciója, vagy mi az a plusz, amitől egy kocsma pubbá válik és hasonlók, de ez egy olyan téma, mint mondjuk a foci: nem magyarázni, hanem érezni kell, aztán meg hadd szóljon.
Kell a szőnyeg, a fa burkolat, a sokféle csapolt sör, a csak a pultnál történő kiszolgálás, az alap ételkínálat, a tilos a dohányzás (!), az aranyozott betűkkel kiírt hangzatos név, a februárban is bujálkodó cserepes virágok a cégér tetején, a bármikor kialakulható bulihangulat és persze ha a csillagok is úgy állnak, meg a Wizz Air is akciózott egyet, akkor kell az a gyönyörű british accent is háttérzenének.

a kép nem illusztráció

A kép nem illusztráció.

0 Tovább

Ördögi élvezet a Pater Marcusban

A Fő utcában sétálgatva tekintetem mindig megakadt egy kis sikátorból kisandító apró teraszon. A tábla kék neonfénye felettébb csábító volt számomra, de egészen múlt hétig nem volt érkezésem megnézni a helyet. Előzőleg a Belgian Abbey-ről sokat hallottam és nagyon jókat, többek között azt, hogy a pincérek csuhában fogadják a vendégeket. Valószínűleg ez csak amolyan urban legend, hiszen sajnos nem ez történt, de így is frenetikusra sikeredett az este.
0 Tovább
«
123

gasztrokommando

blogavatar

Utolsó kommentek